Atlétika
Nagy Marcell
MTK legendárium| 263. rész
Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. „A magyarságnak díszére és becsületére vált” 44. rész.
Szekrényessy széleskörű ismertségre sporttevékenysége révén tett szert. Tekintettel az úszás Nyugat-Európából kiinduló fejlődésére, annak megfelelően – mint láthattuk – sportolói híre is az országhatárokon kívül volt jelentősebb: „a magyar úszóknak megszerezte a laikus és sportemberek előtt az első világhírt.”
Elsőként az angolok dicséretét vívta ki, ennek következtében az egyik londoni lap így méltatta: „A neves magyar úszó Mr. Szekrényessy nemzeti sikert ért el azáltal, hogy a Balatont, vagy ahogy másként nevezik, a „Magyar tenger”-t széles körben híressé tette.”
Természetesen a sportkedvelő angolok nem mulasztották el az úszás részletesebb beszámolóját sem közzé tenni, mint azt több brit lap mellett a lancashire-i újság is „The Hungarian swimmer” címen megtette:
„Átúszták a Balatont, ami Magyarország dunántúli részén fekszik. A távolság Siófok és Füred között 11 mérföld.
Az úszó az átkelés alatt nem vett magához élelmet. Testhőmérséklete nagyon alacsony volt. Miután megivott hat nagy csésze gyenge teát, és egy órán át dörzsölték, helyreállt a normál testhőmérséklete.
Szekrényessy kapitány ezt követően 10:1 arányú téttel ráállt egy nehéz fogadásra, minek következtében vállalta, hogy az elkövetkező nyáron (minden külsegély nélkül) oda-vissza ússza át a Balatont.
Minden kétség nélkül állítható, hogy Szekrényessy nagyon jó és erős úszó, a stílusa pedig egészen szokatlan. Minden tizedik karcsapás után néhány másodpercre a víz alatt tartja a fejét. Mélyen úszik a vízben és minden percben két-három alkalommal úgy fúj, mint egy kardszárnyú delfin.
A bátor magyar idegei rendkívül erősek.”
A franciák így dicsérték az MTK-alapítót: „Most, augusztus 29-én Szekrényessy, magyar dzsidás parancsnok a Balaton egyik legszélesebb pontján úszott át a Boyton kapitány által alkalmazott eszközök nélkül. Mikor partot ért, a város hölgyei nevetve, vidáman babérkoszorút adtak át neki. Amikor kilépett a 18,5 fokos vízből, a teste csak 30 fokos volt.
A bátor és merész úszó fogadást tett, hogy a tavat nagyobb szélességben fogja átúszni, mint a Dover-Calais közti távolság, feltéve, hogy a víz eléri a 20 fokot, a tét nem csekély, 10 000 arany, azaz 25 000 fran.”
Miközben Európa irányadó körei évek óta ünnepelték a magyar sportembert, addig hazájában irodalmi tevékenységén kívül még jószerivel ismeretlen sportmunkássága. Mindezt jól példázza a következő esztendőből, 1880-ból a Balaton-átúszását követő hírlapi tudósítás, mely egyben az európai úszósportra termékenyítőleg ható tevékenységét is hangsúlyozza:
„Szekrényessy Kálmán egy rendkívül finoman dolgozott színaranyból kalapácsolt, nagyértékű díszművet kapott a Londoni Vizi-Sport-Klubtól. Mi magyarok még csak nem is gondoltunk arra, hogy valami csekély emlékkel megtiszteljük Szekrényessy urat, ki csakugyan a magyarságnak díszére és becsületére vált […] mert nemzeti feladat saját kitűnő embereinket megbecsülnünk.”
Az úszás apostolának egyik utolsó külhoni úszóbravúrja volt az előző részben ismertetett 1879-es Bodeni-tó átúszása. A nagy magyar úszó hat esztendőt áldozott az életéből, hogy a nevéhez fűződő „híres úszóbravúrok” által az európai úszást fejlessze. Nemzetközi hatása mind a mai napig kimutatható, hazai vonatkozásban pedig évtizedekre az MTK-t a magyar és nemzetközi úszósport zászlóshajójává teszi…
